Következő 5 cikk

Előző 5 cikk

ERCSI ANNO DOMINI 2013	FOTÓ: KUGLER V. H. MIHÁLY	2012.12.13. 17:06

SZÓZAT		2012.08.11. 18:52
A SZÓZAT ITT KÖZVETLENÜL MEGHALGATHATÓ; http://www.youtube.com/watch?v=lP2UX3efw6k Vörösmarty Mihály:  Szózat (1836-ban íródott)   Hazádnak rendületlenül Légy híve, oh magyar, Bölcsőd az 's majdan sírod is, Melly ápol 's eltakar. A' nagy világon e' kívül Nincsen számodra hely, Áldjon vagy verjen sors' keze, Itt élned, halnod kell. Ez a' föld, mellyen annyiszor Apáid' vére folyt; Ez, mellyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. Itt küzdtenek honért a' hős Árpádnak hadai, Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. Szabadság! Itten hordozák Véres zászlóidat, 'S elhulltanak legjobbjaink A' hosszú harcz alatt. És annyi balszerencse közt, Olly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e' hazán   'S népek' hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: "Egy ezred évi szenvedés Kér éltet vagy halált!" Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába ontá vért, 'S keservben annyi hu kebel Szakadt meg a' honért. Az nem lehet, hogy ész, erő, És olly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, melly után Buzgó imádság epedez Száz ezrek' ajakán. Vagy jőni fog, ha jőni kell, A' nagyszerű halál, Hol a' temetkezés fölött Egy ország vérben áll. 'S a' sírt, hol nemzet sülyed el, Népek veszik körül, 'S az ember' millióinak Szemében gyászköny ül. Légy híve rendületlenül Hazádnak, oh magyar, Ez éltetőd 's ha elbukál, Hantjával ez takar. A' nagy világon e' kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors' keze, Itt élned, halnod kell.

A MAGYAR HIMNUSZ		2012.08.11. 18:49
A HIMNUSZ ITT KÖZVETLENÜL MEGHALGATHATÓ; http://www.youtube.com/watch?v=o3gTftP5CAQ Himnusz a  magyar nép zivataros századaiból   Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Balsors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! Hányszor zengett ajkain Ozman vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Bújt az üldözött, s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölette. Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virul A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből! Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Balsors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! (Cseke, 1823. január 22.)

ERCSI PIRKADAT	FOTÓ: KUGLER V. H. MIHÁLY	2012.06.02. 09:37

Következő 5 cikk

Előző 5 cikk